6. fejezet

Drága olvasóim! Gondolom láttátok, hogy az elmúlt két részt rosszul tettem ki mert egy kicsit elcsúsztam és nem figyeltem oda. Ezért mindenkitől elnézést kérek és borzasztóan hálás vagyok Boginak, hogy szólt. Itt van a hatodik fejezet, így legalább érteni fogjátok. Még a mai napon fel fogom rakni a hetediket és a nyolcadikat is, mivel így most két hét csúszásban vagyok. Azért remélem tetszeni fognak a részek. Ha tetszettek arra kérek mindenkit, hogy írjon legalább egy megjegyzést, hogy tisztában legyek vele mit kéne esetleg változtatni. Jó olvasást a részekhez.

Puszi! :)

Csajos este

Merengésemből a telefon hangos sípolása szakított ki. Nehezen feltápászkodtam és odaléptem a táskámhoz, hogy előbányásszam a telefont. Már vagy tíz perce kutattam a már néma telefon után, de nem találtam, ezért dühömben kiborítottam a táska egész tartalmát. Épphogy felveszem a telefont, ismét megszólal.
- Szia - szóltam bele vidáman amint megláttam Amber nevét a kijelzőn. - Mi újság? Délután majd bemegyek hozzád - folytattam mielőtt még bármit mondott volna. Lélegzetvételnyi szünet van a túloldalom. Már kezdtem aggódni, mikor Amber vidáman beleszólt a telefonba.
- Nem kell bejönnöd hozzám - szavai hallatán még a vér is megfagyott az ereimben. Mi történhetett? Miért nem szeretné, ha bemennék? Néhány másodperc alatt a legszörnyűbb dolgok peregtek végig a szemem előtt-
- Miért? - próbáltam, úgy csinálni mint aki teljesen nyugodt, de nem nagyon sikerül. A hangom úgy remegett, hogy még én is hallottam. Egészen biztosan nem vettem be. Míg vártam a válaszára, néha fohászt mormoltam el.
- Azért mert ma megvizsgált az orvos - visszafojtott lélegzettel vártam a folytatást, de Ambert elhallgatott és várta, hogy reagáljak valamit.
- Mit mondott az orvos? - tört ki belőlem türelmetlenül, amin Amber jót mulatott miközben én mérgemben már a fogamat kezdtem el csikorgatni. Ez szórakozik velem.
- Nyugi már. Azt mondta haza mehetek - megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt, amit eddig bent tartottam.
- Frászt hoztad rám - kezdem bele feszült hangon, de amint megint elkezdett nevetni, már én sem bírtam tovább és kibuggyant belőlem. Most ha valaki látna, azt hinné megbolondultam. - Ki menjek eléd? - kérdeztem meg amint lecsillapodtunk, ami elég nehézkesen ment.
- Köszi, de Andy már megígérte, hogy kijön elém és kocsival. Gondolom azt akarja, hogy már most rögtön munkába álljak - az egész testemet elárasztotta a méreg. Még így is képes munkába állítani Ambert? Ennek az embernek nincsen szíve? Még csak ma jön ki a kórházból.
- Nem akarsz rögtön dolgozni, ugye? - az érzelmeimet szerencsére, nem lehetett kihallani a hangomból. Nem szerettem volna, ha tudja mi a véleményem a főnökömről. Még akkor sem ha tudom nem én vagyok az egyetlen.
- Dehogynem. Kell a pénz, nem akarok az utcára kerülni - elszomorodva gondoltam vissza a Darennel folytatott beszélgetésünkre. Én viszont nemsokára fedél nélkül leszek, de ezt nem akartam Amber orrára kötni még akkor sem, ha ő a legjobb barátnőm. Nem szeretném, ha szánakoznának rajtam. Sosem tudtam elviselni és ez még most is így van.
- Nem jössz át este? - váltottam témát, mielőtt még észreveszi a hangulatváltozásomat. Különleges képessége van arra, hogy észre vegye, ha valakit bánt valami. Jól kell játszanom a szerepemet, ha meg akarom téveszteni.
- Okés. Csapunk egy csajos bulit, ahova csak mi ketten vagyunk meghívva, de most mennem kell mert megérkezett Andy Akkor este nyolc körül megyek jó?
- Rendben - miután elköszöntünk visszapakoltam a táskába a kiöntött cuccaimat, majd elindultam a boltba. Semmi kaja nincsen itthon, így inkább gyorsan leszaladok a boltba. Hát nem igazán sikerült, az a gyors vásárlás, gondoltam miközben kiléptem három órával később a bevásárló központból. A legnagyobb hibám, hogy még az élelmiszer boltban is órákat tudok elleni. Már hét óra van. Egy óra múlva Amber ott van nálam és én még takarítani is szerettem volna, de így nem nagyon lesz rá időm. Amint hazaértem elpakoltam a vásárolt holmit, majd elkezdtem készülődni. Mire Amber megérkezett már frissel zuhanyozva és felöltözve nyitottam neki ajtót.
- Szia - adott két puszit miközben beljebb jött a lakásba. - Hoztam pár jó filmet. Egész éjszaka el leszünk vele - mosolygott rám tündérien .
- Jobban vagy? - kérdeztem még egyszer aggodalmasan, mielőtt leültem mellé a kanapéra.
- Persze, nézzük a filmeket - csúsztatta bele a DVD lejátszóba az egyik kedvenc filmjét.