Házibuli
Megkönnyebbülten hagytam el Andy irodáját. Sosem gondoltam volna, hogy idág fogok lesüllyedni. Szörnyű volt nézni, hogy Andy milyen jól szórakozik. Legszívesebben képen vágtam volna, de nem tehetem ha akarok ebben az életben munkát. Túl fiatal vagyok még ezért nem nagyon vesznek fel rendes munkahelyre. Éppen ezért nincs választásom. A lakbért ki kell fizetnem valahogy. Borús gondolataimat a telefonom csörgése szakította félbe.
- Igen? - vettem fel úgy a telefont, hogy még csak meg sem néztem ki az. Nagyon remélem, hogy nem az új főnököm mert úgy érzem most nem leszek képes egy emberrel sem együtt lenni. Nagyon úgy tűnik, hogy most szerencsém volt mert Amber hívott.
- Szia. Lesz egy jó buli Benitonál. Ugye te is jössz? Legalább megünnepelhetnénk, hogy végre van munkád. Most beszéltem Andyvel. Ügyi vagy - azt hittem, hogy ott a helyszínen elsüllyedek. Ezek szerint már ő is tudja, hogy mit csináltam a főnök irodájában. Azaz érzésem, hogy ez itt felvételi és nem csak nekem kellett átesnem rajta. Először a főnök megy át rajtad, majd az összes többi. Ez olyan megalázó, de jobb lenne ha hozzá szoknék, akkor legalább nem kéne ennyire rosszul éreznem magamat. Most már ez az életem.
- Persze, megyek. Ki nem hagynám. Hánykor találkozunk? - megbeszéltük, hogy nyolcra át jön hozzám és honnan megyünk tovább Benitohoz. Miután megbeszéltük az időpontot Amber még egy kicsit csicsergett a telefonba az egyik klienséről. Eddig mindig figyelmesen hallgattam minden történetét mert úgy gondoltam, hogy milyen izgalmas élete van, de most már, hogy tudom mivel jár ez az egész nem akarok hallani több történetet. Nem bírom elviselni mert tudom, hogy nemsokára én is ebbe a világba fogok tartozni és rájöttem, hogy ez mégse olyan jó szórakozás mint először képzeltem. Fél óra pletykálkodás után végre letettem a telefont. Azt hittem, hogy már sosem ér véget ez a beszélgetés. Most először támadt fel bennem az a kétely, hogy végig fogom-e tudni csinálni. Mi van ha nem? Mondjuk az is lehet, hogy csak az eleje ilyen nehéz. Pár héten belül túl fogok esni ezen és már én is annyira fogok érte lelkesedni mint Amber. Őt soha nem hallom panaszkodni és ez így van rendjén. Az ember törődjön bele a sorsába. Úgy látszik nekem ezt szánták és jobban teszem ha elfogadom. Örüljek neki, hogy nem vagyok fogyatékos. Na jó. Ebből elég. Ideje másfelé terelni a gondolataimat. Elegem van abból, hogy mindig sajnáltatom magamat. Ideje végre örülnöm az életemnek. Nem élhetem le úgy az életem, hogy siránkozom. Mire hazaértem már egy kicsit vidámabban álltam neki készülődni. Észre se vettem, hogy ilyen hamar elrepült az idő. Már hat óra van és nyolcra jön ide Amber. Ami azt jelenti, hogy igyekeznem kell. Fürdőszoba felé vettem az irányt. Fél óra múlva frissen szálltam ki a zuhanyzóból. Úgy tűnik ez jobban rám fért mint gondoltam volna. Meg van a megoldás arra, hogyan tudom majd elviselni a férfiak érintését a testemen. Miután együtt voltam velük lezuhanyzom, legalább nem érzem magamon az illatukat. Talán ez egy kicsit segíteni fog. Úgy döntöttem, hogy nem fogok nagyon kiöltözni mivel nagyon jól tudom, hogy Benito bulija többnyire arról szól, hogy minél több csaj tudj lefektetni és ha esetleg szoknyát veszel fel akkor elég sok férfi téged vesz célba. Ezt már az elején megtanultam ezért inkább úgy döntöttem, hogy veszek fel egy fekete farmert, egy hozzá illő piros toppal és egy sportcipővel. Még az a szerencsém, hogy ismernek és nem akarnak majd rögtön az ágyukba csalogatni. Gondolataimat a kopogtatás zavarta meg. Biztosan Amber lesz az, rohantam ajtót nyitni. Nem kellett csalódnom Amber állt az ajtóban. Csodásan festett mint mindig. Testére simuló fehér ruhát viselt ami épphogy csak eltakarta a fenekét. Sosem értettem miként képes ilyen ruhákban az utcára menni.
- Szia - adtam az arcára három puszit. Lelkesen viszonozta a köszönésemet majd el is indultunk Benito háza felé. Egész úton Amber beszélt és már kezdtem úgy érezni mintha magában beszélne mikor végre megérkeztünk. Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt. Végre abba hagyta a beszédet.
- Gyere táncolni - rángatott inkább maga után. Naná, hogy mindenki megnézett minket, legfőképpen azért mert Amberen ilyen rövid ruha volt. Mindig is szerette a feltűnést és azt, hogy megbámulják a emberek a testét. Élvezte a rá irányuló figyelmet, ezért is vett fel szoknyát. Nem vagyok olyan naiv, hogy ne tudnám ez azt jelenti nem együtt megyünk haza mert Amber egy fiúval kívánja eltölteni az estét, csak még nem tudja melyikkel. Amber ilyen volt. Mindig azt mondja, ha nem tetszik valakinek a viselkedése akkor nagy ívben kerüljék el és ez teljes mértékben így is volt. Aki nem szerette Ambert az elkerülte és más irányba nézett ha megjött.
- Szia szépség - ment oda Amber háta mögé egy férfi. Éreztem, hogy itt már felesleges vagyok, meg van a ma esti jelölt ezért inkább oda mentem az italpulthoz. Épp elvettem egy hideg sört mikor éreztem, hogy egy kéz a vállamra nyomul.
- Igyál ennél egy kicsit erősebbet - Benito volt az egy kicsit spiccet állapotban. Hát igen, ő általában a buli elején lerészegedik. Azt mondja így jobban szórakozik mintha buli közben részegedne le. Nem értem a logikát, de ő tudja. Néztem ahogyan kitölti nekem a vodkát, de nem szóltam semmit. Tapasztalatból tudom, hogy csak feleslegesen koptatnám a számat. - Tessék. Ez jobb annál - bök a kezemben lévő sörre. Mivel nagyon jól tudtam, hogy addig úgysem fog békén hagyni lehúztam egy húzásra amjd gyorsan elkezdtem leöblíteni sörrel. Benito elégedetten bólogatott. Így ment ez három körben. Ezután már csak azt érzékeltem, hogy Benito a táncparkett közepére húz, majd szorosan össze bújva kezdünk el táncolni.
